Az iskoláról

        • Bátorkesziről

        • Általános adatok BátorkeszirőlBátorkeszi címere
           
           A  helység területe:    4589 ha
            2001 2011
          A lakosság száma: 3514 3415
          Magyar: 87% 79%
          Szlovák 13% 18%
          http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/obce-narodnost.pdf

          Földrajzi fekvése      

          Bátorkeszi község Szlovákia déli részén, az északi szélesség 46º–án és a keleti hosszúság 25º-án, a nyitrai kerületben,  a komáromi régió egyik legszebb, keleti részén, a Vágtól és Zsitvától  keletre, a Mátyusföld déli részén terül el.                                                
          Területe 4 589 ha. Tengerszintfeletti magassága 116 – 272 m között mozog. Lakosainak száma a 2011-es népszámlálás szerint:  3415.
          A falu területén  található a járás legmagasabb pontja az Erdőhát – 272 m magas.
          Bátorkeszi a Duna menti alföld részeként a régió egyik legszebb községe, a Dunától 15 kilométerre fekszik. Egy sajátos tájrészletként különül el a környező falvaktól. Határos Kisújfalu, Köbölkút, Búcs, Mocs, Madar és Perbete határaival. Érsekújvár, Párkány és Komárom háromszögében fekszik.
          Formakincse nagyon gazdag. Főként északkeleti irányban völgyek választják el a kisebb – nagyobb, 5 – 10 m magas dombokat. A dombos részeket bükk- és akácerdő borítja. Növényzete és állatvilága nem tér el  a környéken honos növény- és állatvilágtól.
          A faluhoz tartoznak a következő puszták is: Antalháza, Eredmény, Fülöp, Kabát, Rifót és Miklósháza – ma is lakott terület.
           
          Éghajlati viszonyai
           
          Éghajlatát tekintve megegyezik a komáromi járás éghajlatával. A község az ország legszárazabb területei közé tartozik. Az átlagos évi csapadékmennyisége 579 mm, szárazabb esztendők idején pedig csak 300 mm. A legtöbb csapadék májusban és júliusban esik, míg a legkevesebb  januárban és februárban. A hó átlagban  40 napig   
          borítja a tájat, s a hótakaró vastagsága kb. 20-30 cm.
                 A hőmérséklet évi átlaga 9,8ºC, ami azt jelenti, hogy hazánk legmelegebb területei közé tartozik.
          A vegetációs időszak átlaghőmérséklete 16ºC.
          Az éghajlat szárazságát nagymértékben  elősegíti a hőmérséklet magassága, valamint a levegő áramlása.
                 A légmozgást legfőképpen a Magyar alföld feletti levegő cirkulációja befolyásolja, de leggyakrabban az északi-, az északnyugati és nyugati szelek éreztetik hatásukat.

          Vízrajza
           
          Falunk területét négy patak szeli át. Említést érdemel a Fényespatak, mely a terület északnyugati részéből, Antalháza felől csörgedezik. További patak vize, a Papájtói-kanális, a mezőgazdasági szövetkezet hereszárítója mellett folyik. Harmadik, a Somlyói patak, pedig  Miklósháza felől Biniter puszta mellett  folyik el. A nyegyedik patak a Konkolosi – kanális, Alszeg, Tósor és a Rohamtéri kertek végében csörgedezik.
          A négy   patak egyesül, majd beleömlik a Halastóba, később a szomszédos falu Búcs község halastavába, majd egy patakon keresztül elfolyik Karvára és itt torkollik a Dunába. Tehát patakjaink a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak.
                Két kisebb tóval is büszkélkedhetünk. Az egyik a Téglagyári tó  - amely az agyag kitermelése után keletkezett a talajvíz feltörésének következményeként. A másik, a már említett Halastó, sok horgász talál kellemes kikapcsolódást a partján. Kiszáradt tavaink: Cigánytó és a Felső Szemetes.