Palotásozó lányok a bátorkeszi magyar iskola bálján.
A búcsi gyerekek magyar iskolába járnak
Búcsnak a legutóbbi népszámlálás szerint közel 1200 lakosa volt, ebből csaknem 1100-an vallották magukat magyarnak. A maradék vegyes házasság révén került a faluba, de többségük ért magyarul. A község magyar iskolája Katona Mihály nevét viseli. A teljes szervezettségű magyar alapiskolába az idén 114 tanuló jár, tudtuk meg Győző Andrea igazgatótól. Közülük 16-an elsősök.
– A jövendő elsőseink szüleivel a koronavírus-járvány miatt előzetesen egyeztettünk a beíratásról időpontot. Tizennégyen érkeztek, félóránként váltva egymást. Eszerint az új tanévet 12 elsőssel kezdjük, és két gyerek számára évhalasztást kértek. A Rákóczi Szövetségtől kapott iskolatáskákat a tanévnyitó ünnepségen adjuk át nekik.
Győző Andrea az 1998-as iskolaháború idején hatodik éve tanított Búcson. Az egynyelvű bizonyítványok ügyében akkor érintett tanulók közül ma már sokan szülők, akik természetesnek tartják, hogy magyar iskolába írassák az utódaikat.
A búcsi szülők többsége ma is összefogna és tiltakozna, ha az egynyelvűsítés fenyegetné az iskolát, mondja az igazgató. Természetesnek tartják, hogy a gyermekeik is anyanyelvi iskolában tanuljanak. Örvendetes, hogy ezúttal minden iskolaköteles búcsi gyereket ide írattak be.
Az igazgató szerint ez idő tájt 3 búcsi gyerek jár a bátorkeszi szlovák alapiskolába, egyet a köbölkúti szlovák intézménybe hordanak a szülei.
– Mi továbbra is felvértezzük a szükséges nemzettudattal, az anyanyelvünk, kulturális kincseink és hagyományaink szeretetével a gyerekeket. Sok híres személyiség koptatta iskolánk padjait, amire okkal lehetünk büszkék. Nálunk bensőséges légkörben folyik az oktatás, s a kisebb létszám a járvány idején jócskán megkönnyíti a kapcsolattartást a családokkal. Nagy hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra, a különféle versenyekről díjakkal szoktunk hazatérni. A Katedra Történelemverseny döntőjében például mindig dobogós helyen végeznek a tanulóink. Harmadik éve mi szervezzük a Herman Ottó Kárpát-medencei biológiaverseny felvidéki fordulóját, amelyben a diákjaink szintén eredményesek, akárcsak a matematikai, környezetvédelmi és sportversenyeken.
Az igazgató kiemeli,
nincsenek hátrányban a nagyobb iskolákkal szemben, hiszen a kisiskolában is biztosíthatók a megfelelő személyi, műszaki és egyéb feltételek. A pedagógusok többsége megfelelő szakképesítéssel rendelkezik. Az oktatási tárcától korábban kapott számítógépeket folyamatosan újakra cserélik. Maga az iskola épülete néhány éve teljes felújításon esett át, biztonságos és szép a környezete is.
A bátorkesziek többsége ma is bátor
Bátorkeszi közel 3400 lakosának a háromnegyede magyarnak vallja magát. Az egynegyedet alkotó szlovákság között azonban akadnak asszimilálódott magyarok is, akik éppen a szlovák iskolának köszönhetik az önfeladásukat. Fehér István tavaly augusztustól a helyi Kováts József Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatója.
– Iskolánknak 157 diákja van. 13, illetve 6 gyerek jár első osztályba, utóbbiba a hátrányos helyzetűek. A tanügyi hivatal utasítása alapján a 2. osztályban már össze kell vonnunk őket. Az idei rendhagyó, gyerekmentes beíratás során 15 nebulót írattak be hozzánk, közülük kettő biztosan évet halaszt, további egy esetében pedig ezt még fontolgatják a szülők. Emiatt az új tanévet 12-13 elsőssel kezdhetjük.
Mivel a járvány miatt elmaradt a csalogató nyílt napjuk, hiánypótlásként személyesen vittek rajzos meghívókat és kis ajándékokat a nagycsoportos magyar óvodásoknak. A helyi magyar szülők helyesen döntöttek: gyermekeiket anyanyelvi iskolába íratták.
– Az iskolánk honlapjára és Facebook-oldalára is kitettük a beíratással kapcsolatos tudnivalókat, ezenkívül két hétig mindennap hirdettük a községi hangszóróban, hogy szeretettel várjuk a jövendő elsősöket. A madari hangszóróban is több napig volt hallható a felhívásunk, hiszen több ottani család választja évek óta a mi iskolánkat a helybeli helyett. Őket a pedellusunk szállítja az iskola mikrobuszával, megkönnyítve a szülők terheit. Intézményünk azon három felvidéki magyar alapiskola egyike, amelyben az oktatási tárca kísérleti jelleggel a szlovák nyelv és irodalom újszerű oktatását vezette be. Ha beválik a hat évig tartó projekt, valószínűleg ezt a módszert fogják alkalmazni más iskolákban is. Ennek lényege, hogy a szlovák nyelvet nem anyanyelvként oktatjuk. Nagy hangsúlyt helyezünk a délutáni szakköri tevékenységre és a tehetséggondozásra, amivel a tantárgyi és sportversenyekre is alaposan felkészítjük a tanulókat. A kisebbek számára szülői segítséggel néptánccsoportot indítottunk, és számukra viseletet varrattunk. Fontos a hagyományaink éltetése, ráadásul a fellépéseik sokunknak szereznek örömet.
Fehér István úgy véli,
talán a mostani szülők is kiállnának, ha netán veszélybe kerülne a magyar iskola, de az előző nemzedékben azért erősebben lobogott a forradalmi láng.
– Remélem, hogy többé nem kell csatasorba állnunk a kétnyelvű bizonyítványért, a magyar iskolánkért. Más időket élünk, bár tény és való, még bőven akadna javítanivaló a honi magyar oktatásügyben. Az is jó lenne, ha egyre határozottabban hangoztatnánk: a magyar gyereknek magyar iskolában a helye, a szlovák iskolánál nívósabb oktatást nyújtó anyanyelvi iskolában!
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/18. számában)
forrás:
https://ma7.sk/oktatas/az-iskolavedok-utodai-es-a-beiratas
-bt-
